Lesz- e háború
Magyarországon?
Elemző
1. Mi a háború valós háttere?
Jelenleg három
világnagyhatalom rivalizál egymással: USA, Kína és Oroszország. Kína gazdasági
fejlődése túlnőtte az eddig vezető USA-ét és egyre nagyobb fenyegetést jelent
az USA hegemóniájára. Gazdasági túlsúlya elkezdte megingatni a dollárt, amely
mögött nincs aranyfedezet. Nagyjából 30 trilliárd dollár. Értékét az adja, hogy
az USA világszerte kieszközölte a közel-keleti olajtermelő országoknál,
miszerint olajat csak és kizárólag dollárért értékesíthetnek (petrodollár). Ez
elterjedt és általános lett a világban, ami szinten tartja a dollár iránti
keresletet, ami biztosítja a dollár értékét, aranyfedezet nélkül is. (Aki ezt
eddig megszegte, az ellen az USA beavatkozott, háborút indított. Pl. Irak.) Az
élre törő és roppant erős Kína azonban most mégis megegyezett Szaud Arábiával
hogy az dollár helyett juanért adja neki ezután az olajat. India pedig rubelért
vásárolja fel az orosz olajat. Sokmilliárdos tételben. Ez hamar el fog
terjedni, ami azonnal a fedezetlen dollár törvényszerű romlását fogja
eredményezni. Mivel a világ nagy része dollárban tartja pénzét, egy nagyobb
értékcsökkenés azt indítja be, hogy más valutát választanak, ezáltal a dollár
értéke még inkább csökken. Ha ez megtörténik, az romba dönti az USA teljes
gazdaságát. Ebben a helyzetben az USA egyet tehet: helyreállítja az
erőviszonyokat a Kína-Orosz ellenféllel szemben, a közülük gyengébb Oroszország
megrogyasztásával. Ezt szankciókkal és háborúval érheti el. Az orosz bevonulás
elsődleges célja pedig az USA régión belüli hegemóniájának megszüntetése. Ezt
Lavrov orosz külügyminiszter a napokban ki is mondta.
Mivel a két fél a
kölcsönös atomfenyegetés okán kerüli az egymással való harcérintkezést, így
úgynevezett proxiháborút vívnak. Az amerikai felet az ukrán helyettesíti,
amerikai fegyverzettel. Az Ukrajna területén zajló háború valójában Oroszország
és az USA összecsapása.
2. Mi lett volna, ha Putyin nem indul meg Ukrajnában?
Vélhetően, akárki
lenne Oroszország élén, ez a háború a közeljövőben ugyanúgy elkezdődött volna,
mivel egyetlen nagyhatalom sem tűri sokáig, hogy a pufferzónájban őt fenyegető
ellenséges katonai potenciál települjön. (Ezt az USA sem tűri. Lásd 1962-es
kubai válság. Akkor sem tűrte és ma sem tűrné.) Az USA is tudta ezt. Joe Biden
már 1997-ben kijelentette, hogy a NATO orosz határra való kiterjesztése az, ami
előbb-utóbb biztosan beindítja az orosz hadi reakciót. Ezt mostanra
realizálták. Az USA tökéletesen tudta, hogy ez lesz Oroszország reakciója, erre
Oroszország többször fel is hívta a figyelmet, ennek tudatában folytatta az
ukrajnai ténykedését (fegyverek szállítása, vegyi laborok, oroszellenes
kormányzat hatalomra segítése már 2014-ben) majd a "robbanás" előtt
hirtelen - a mit sem sejtő világ csodálkozására - kivonult Afganisztánból is,
hogy erejét az Oroszországgal való leszámolásra koncentrálhassa.
3. Ki fog- e terjedni a háború máshova is?
Az USA jelenlegi célja
egy pufferzónában tartott háború Oroszország ellen, az orosz gazdaság és hadi
potenciál legyengítése céljából. Amíg ez megvan, kicsi az esélye a háború
nyugatra terjedésének, bár további frontnyitás Oroszország gyengítését
szolgálná, tehát a nyugat érdeke. Erre az Oroszországgal szomszédos nem NATO-országok
a legalkalmasabbak. Pl. Grúzia.
Egy frontnyitás a
jelen helyzetben egy hamis zászlós művelettel vagy pánikkeltéssel azonnal
kiprovokálható (pl. "az oroszok vegyi támadást terveznek Varsó ellen.
Megelőző csapásra van szükség. Vgy fordítva...)
Tehát:
a.) Amennyiben az ukrán
hadi potenciál a végére ér vagy békét köt Oroszországgal, mindenképp új pufferzónára
lesz szükségük a feleknek, azaz vélhetően máshol fogják folytatni az
Oroszország és USA közti viadalt. Ezek előkészítése már zajlik. A
titkosszolgálatok és a média gőzüzemben dolgoznak, növelik a háborús félelmet,
területi fenyegetést vizionálva szerte Európában. Mivel ismert, hogy
Oroszország nem tűr új közvetlen NATO szomszédot, a recept adott az új
pufferzónához: nem NATO szomszédok NATO-ba való csatlakozásának beindítása.
(Pl. Finnország) Amennyiben komollyá válik a fenyegetés, az orosz hadi reagálás
még a csatlakozás előtt be fog indulni, pont úgy, mint február 24-én. Az új
pufferzóna máris adott lesz.
b.) Amennyiben a
közel-keleti és Kínával kapcsolatos események hatására az Egyesült Államok
gazdasága megfeneklik, érdekelt lesz abban, hogy a háborút az európai országok
folytassák (NATO) tovább Oroszország ellen. Ez kölcsönösen tönkretenné mind az
EU, mind Oroszország gazdasági és hadi potenciálját, kiegyensúlyozva az USA
gyengülést. (Ne feledjük, egy európai pusztítás az USA létét nem fenyegetné.)
Egy ilyen kiterjedt európai háborúnak a veszélye az USA világpolitikai
hegemóniájának csökkenésével és a dollár romlásával egyenes arányban nő.
4. Mi lesz, ha Ukrajna végül megegyezik Oroszországgal?
Mivel ez ellentétes az
USA jelenlegi érdekeivel, erre nem kerül sor mindaddig, amíg el nem fogy az
ukrán emberanyag, vagy Oroszország térdre nem rogy. Erre az USA által
támogatott ukrán elnök és kormányzata a garancia. Teljes biztosíték továbbá a
régióban tevékenykedő titkosszolgálatok. Lásd a látszólag előrelépett
tárgyalások másnapján orosz területet ért ismeretlen eredetű helikopteres
rakétatámadás, amelyet Ukrajna nem ismert el magáénak. (Hamis zászlós
hadműveletek) Az Ukrajnával való békekötés jelenlegi feltétele az orosz fél
szerint az ukrán katonai semlegesség, valamint az Ukrajnából kivált Dombasz és
Luhanszk területéről való ukrán kivonulás. Ezt az ukrán elnök teljes mértékben
elutasítja, inkább vállalva a további háborút.
Ha az orosz haderő
valamely okból váratlanul kivonulna, az USA katonai jelenlét minden bizonnyal
azonnal visszatérne, látványosan és egyre jobban sértve Oroszországot, egészen
az ismételt bevonulásig. (Lásd fent, 1. pontban.) A háború mindaddig tart, amíg
az orosz fél térdre nem rogy. Ha nem az ukrán fronton, akkor máshol.
5. Ha elesne Ukrajna, az oroszok tényleg tovább jönnének nyugatra?
Amíg nincs hadi
állapotban a NATO-val, Oroszország célja Ukrajna semleges állapotban tartása,
pufferzónaként közte és a NATO között. A mai nagyhatalmi doktrínáknak nem része
idegen (értsd kisebbségeik nélküli, távoli) erőszakos területszerzés, „birodalomhoz
csatolás”. Hegemóniát ma már kormányok feletti gazdasági és politikai
kontrollal szereznek. Ez a háború dollár-milliárdokból folyik, nem x hektár
kukoricatábla a tétje... Ha elesne Ukrajna, az azzal járna, hogy elvesztené az
orosz lakta keleti régióit és vállalnia kéne a semleges státuszt. Megszállással
nem járna.
6. Lesz-e háború Magyarországon?
A fentiek figyelembe
véve: amennyiben Ukrajna hadi potenciálja elfogy, azaz békét köt és a szóba
jöhető Grúzia, Finnország, Moldávia valamiért nem lesz alkalmas frontot nyitni,
vagy ha már az ő hadi potenciáljuk is elfogy és nincs más ütközőzóna, ahol
Oroszország kivéreztethető, úgy jobb híján Kelet-Európában várható frontnyitás,
függetlenül attól, hogy NATO tagállamok. Erre legalkalmasabb a Baltikum
(Lettország, Észtország, Litvánia), esetleg Románia, vagy Lengyelország.
(Lengyelország és az orosz párti Fehéroroszország közt már most roppant feszült
a helyzet.)
Mivel a Balti
országok, Románia és Lengyelország NATO tagállamok, így az ő belesodródásuk
egyet jelent hazánk hadba lépésével is. Ez azonban nem jelenti azt
automatikusan, hogy területünkön szárazföldi harcok legyenek, mert egy
NATO-orosz háború is a logika szerint első időszakban egy pufferzónában
zajlana. A felek valószínűleg Fehéroroszországban és ismét az elesett
Ukrajnában vagy Moldáviában vívnák meg a hadműveleteket, mivel Oroszország
területe az atomfenyegetés miatt továbbra is tabu marad. (Az orosz doktrina
szerint akkor vetnek be atomfegyvert, ha országuk léte, területi épsége
veszélybe kerül.) Természetesen ekkor a kelet-európai országokba telepített
rakéták, repülőterek nem maradnának orosz ellencsapás nélkül, de szárazföldi
hadműveletekre nyilván akkor kerülhet csak itt sor, ha a NATO erők
visszaszorulnak a tőlünk keletebbre fekvő pufferzónákból. Ez azonban
megjósolhatatlan.
(Még egy esetben
lehetünk mi magunk frontterület, ha Oroszország magához csatolná teljes
Ukrajnát, mert akkor mi (vagy Románia) lennénk az új pufferzóna háború esetén.
Erre azonban nagyon-nagyon kicsi az esély, pont azért, mert Oroszországnak
szüksége van nem NATO tag pufferzónára, és mint fentebb írtam, az erőszakos
megszállás fenntartása gazdaságilag és politikailag nem kifizetődő, és így
jelenleg nem is cél.)
7. Melyik propaganda hazudik?
A háború nem csak a
harctéren, de propagandaszinten is zajlik, így teljesen természetes, hogy
mindkét fél egyformán dezinformál, igyekezve a közhangulatot a maga oldalára
állítani. Mivel Európa az USA hegemóniája alá tartozik, így itt az USA-narratívát
erősítő propaganda nyert teret, melynek lényege Oroszország és egyedülálló
módon az orosz emberek elleni hangulatkeltés.
A világ más, nem USA
befolyás alatti térségeiben többnyire az orosz álláspont van elterjedve, amely
az ukrajnai orosz kisebbségek védelmét és az ellenük elkövetett ukrán atrocitásokat
hangoztatja, fő ellenségként természetesen az USA-t megnevezve.
Mindkét propaganda
lényege a másik fél démonizálása (háborús bűntettek egymásra fogása)
sebezhetőségének hangoztatása és főleg a lakosság érzelmi felkészítése
gyűlöletkeltéssel a háború kiterjedésére és elhúzódására. (Megfigyelhető, hogy a napi szintű
gyűlöletpropaganda hatására a lakosság sajnos ma mindkét oldalon könnyebben
elfogadna és támogatna egy kiterjedt háborút, mint az elmúlt 75 évben
bármikor....)
8. Ha a NATO és Oroszország összecsapna, az atomháborút jelent- e?
1945 óta több száz
háború zajlott világszerte, köztük több atomhatalom részvételével, de nem
vetettek be atomfegyvert. A háborúkat, a kölcsönös atomfenyegetés miatt,
láthatóan továbbra is kizárólag hagyományos fegyverrel vívják. Ennek feltétele,
hogy atomhatalom területe az tabu.
Azonban, amennyiben a
helyzet úgy eszkalálódik, hogy atomfegyver kerülne bevetésre, az a
közhiedelemmel ellentétben nem jár feltétlenül nukleáris sivataggal és teljes
kihalással. A taktikai atomfegyver lényege ugyanis az, hogy gyengített erejű,
ami a gyakorlatban a megszokottnál nagyobb szintű (pl. kerület, kisváros
szintű) romboló hatást jelent, tartós nukleáris következmények nélkül. A
stratégiai atomfegyver az, amely viszont városokat, országokat, egész
kontinenseket tenne évszázadokra lakhatatlanná. Vélhetően - és remélhetőleg -
hacsak nem kerül az egyik fél teljes létezése veszélybe,a logika szerint ez
sosem lesz bevetve, hiszen minden fél tudja, hogy ez az ő pusztulását is
jelenti. Azonban az emberi tényezőket (beszűkült tudatállapot, reménytelenség,
félreértés, hamis információk, tévedés, szuicid zavar, stb) lehetetlen
megjósolni.
BSB (A neten keringő írás)