EMLÉKEZZÜNK A TEMESVÁRI FORRADALOMRA, 

amely Európa legkeményebb diktatúrájának bukásához vezetett 1989 karácsonyán.

Megemlékező előadás 2024 dec.6.-n du. 5 órakor lesz a Nyugdíjas Klubok Házában. Herman Ottó út 22.

Győri Erdélyi Kör rendezésében, az előadást Pintye Tamás a GYEK elnöke tartja, amely után kötetlen beszélgetésre hívjuk a kedves érdeklődőket.

NEGYVEN év, az egy emberöltő fele, amit most megért egy kiváló nyugdíjas közösség ez az élet egy szép ajándéka.

Kívánom, hogy még soká tudjatok boldogan találkozni, kirándulni, művelődni, szórakozni. Megérdemlitek, dolgoztatok eleget.

Négy évtized engem, mint barangolót, és előadót arra emlékeztet, hogy ennyi év alatt jártam be hátizsákosan az igen változatos kb.1200 km Kárpát-koszorút.

Ezekből az élményekből osztok meg veletek, s olyanokkal, akik nehezen jutnak el ezekre a szépséges helyekre. Barangolásaim „Tündérországban” szinte lefedik az egész Kárpát-medencét. Még én is folytatom szerény munkámat, s remélem még találkozunk a vetítők előtt, vagy akár a terepen.

Örvendek, hogy Gombár Márta elnökasszonyotok ennyire jó szervező, figyel Rátok és sokat foglalkozik veletek. Neki is kívánok jó egészséget, s erőt, kedvet a munkához.

Kívánok a Nyúli Nyugdíjas Szövetségnek jó egészséget és további sok élményt.

Pintye Tamás tanár, túravezető, a GYEK elnöke.

NEFELEJCS Nyugdíjas Egyesület Nyúl 40 éves.

Legutóbbi Torockó-vidéki kirándulásának néhány képe

XXXV ÉVES A TEMESVÁRI FORRADALOM

Előzmények.

    A Győri Erdélyi Kör rendezésében, a Nyugdíjasok Házában megemlékeztünk a közelgő Temesvári Forradalaom 35. évfordulójáról. Mivel Győrben nyílvános rendezvény a forradalom évfordulói alkalmával még nem volt, ez úttal a Győri Erdélyi Kör elnöke ként a gyűjtütt személyes anyagomból, tartottam egy másfél órás vetítéses előadást. Ezt követően kötetlen beszélgetéssel folytattuk, azokkal a résztvevőkkel akiknek saját, témához kapcsolódó emlékeik is voltak a múltban.

   December 13-15. emlékünnepségekre voltam meghívva Temsvárra, ahol nemcsak az emlékműsoron hanem a konferencián is részt vettem. Az Új Ezredév Református komplexum nagytermében tartották meg Borbély Zsolt moderátor vezetésével az emlékezők személyes élményeikből összeállított programot. „De szép volt a hősi harc, de jó hogy rá amlékszem”, mottóval kezdődött a 89-es Emlékbizottság tagjainak az előadásai. Balaton Zoltán fizikus, Tolnay István egyetmi oktató, Gazda Árpád újságíró Hamar Árpád újságíró mesélték el képekben, ritka fennmaradt fotókkal emlékeiket, a forradalomban vló részvételüket.

   Később egy nem mindennapi filmbemutató volt Szőczi Árpád filmrendező, Balog László filmrendező jelenlétében A filmet Tőkés László és családja is megtekintette, amit beszélgetések követtek.

Másnap a Református Központ nagytermében tartották meg a nemzetközi konferenciát, több Közép-Kerlet Európai résztvevő és előadóval.

A NÁNDORFEHÉRVÁRI CSATA EMLÉKÉRE

*

A szegedi Nándorfehérvári Emléknapok az Országgyűlés által nemzeti emléknappá nyilvánított nándorfehérvári diadalról szóló legjelentősebb vidéki megemlékezés, illetve Szeged egyetlen középkori hagyományőrző fesztiválja.

Megemlékezés a Petőfi-szobornál

            A marosvásárhelyi Petőfi-szobrot az ezredfordulón felállító Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a hagyomány szerint, immár 22. alkalommal, az újesztendő első napján megemlékezést tartott nemzeti költőnk tiszteletére. Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóján dr.

Ábrám Zoltán EMKE alelnök köszöntötte a jelenlevőket, megidézte a költő szellemiségét.

Henter György református és Nagy László unitárius lelkészek méltatását és imáját követően ünnepi beszédet mondott Soós Zoltán polgármester és dr. Vass Levente államtitkár. Műsorvezetőként Pál Hunor színművész a Bolond Istók színműből adott elő részleteket. A rendezvény Petőfi-dalok közös eléneklésével, koszorúzással és a himnuszokkal ért véget.

CSÁNGÓFÖLD - DECEMBER 1.                    MAGYARELLENESSÉG -OKTATÁS

Magyar gyerekeket szidalmazott a december elsejei ünnepségre készülő román igazgatónő

Leváltották a Bákó megyei Perzsoj (Pârjol) község általános iskolájának igazgatóját, miután Corina Ioniță a tanintézethez tartozó pusztinai oktatási intézménybe járó magyar gyereket szidalmazta. Magyar gyerekek nélkül tartották meg a december elseje alkalmából szervezett ünnepséget a perzsoji iskolában. Az igazgatónő az iskola által rendezett december elsejei ünnepség kapcsán kijelentette, nem hívja meg a november 28-án megtartott eseményre a pusztinai iskola gyerekeit, „mert azok magyarok”, majd hozzátette: „Március 14-ét ünneplik, az anyjuk keresztjét!” („crucea mamii lor” – román szitkozódási forma).

Az igazgatónő által használt minősíthetetlen hangnem láttán jelezték az esetet a Bákó megyei főtanfelügyelőségnek, amely vizsgálatot indított, és miután Corina Ioniță beismerte, hogy valóban ő írta az üzenetet, menesztették állásából.

A Bákó megyei főtanfelügyelőség vehemensen elítéli az efféle felelőtlen magatartást, hiszen mesterséges széthúzást eredményez egy kis közösségben, amelyet tisztelet és kölcsönös megértés jellemez” – nyilatkozta a Ziaruldebacau.ro portálnak Anca Egarmin főtanfelügyelő. Hozzátette: az eset súlyossága, „a legfőképp az oktatásban elfogadhatatlan diszkriminatív jellege” miatt már 29-én meghozták a döntést az igazgató menesztéséről. „A hazaszeretet arról szól, hogyan tisztelgünk elődeink emléke, illetve történelmi alkotásuk, Románia előtt, nem pedig meggondolatlan kijelentésekről” – nyilatkozta a főtanfelügyelő.

Az osztrákok ellenzik Románia schengeni csatlakozását

(Krónika • 2022. november 18. – részlet)

Hollandiához és Svédországhoz hasonlóan újabban már Ausztria is fittyet hány az Európai Bizottság támogató álláspontjának, és ellenzi, hogy Romániát – Bulgáriával és Horvátországgal együtt – felvegyék a schengeni övezetbe. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter szerint nem működik a külső határok rendszere. A tárcavezető a Kurier című lapnak úgy fogalmazott, „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt.

Karner szerint ilyen körülmények közepette nem jött el az ideje, hogy szavazzanak az egyezmény kiterjesztéséről. Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet kiterjeszteni, még nagyobbá tenni” – szögezte le az osztrák belügyér. Gerhard Karner felhívta a figyelmet, hogy Ausztria fogadja az Európába a balkáni útvonalon keresztül érkező migráció egy részét. Hozzátette, az osztrák hatóságok ebben az évben 90 ezer migránst tartóztattak fel Ausztria területén, közülük 75 ezer illegális bevándorlót egyetlen más uniós tagállamban sem regisztráltak.

A bukaresti kormány illetékesei, valamint romániai európai parlamenti képviselők az elmúlt hetek során erőteljes lobbitevékenységbe fogtak Brüsszelben, valamint az ország schengeni felvételét ellenző tagállamok kormányainál a csatlakozás támogatása érdekében…

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

Románia -Schengen

Az Európai Bizottság szerint Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozhat a schengeni térséghez Határok nélküli szabad uniós mozgás. Elérhető lesz idén Romániából is? Archív FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Az Európai Bizottság számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezetnek – közölte a belügyekért felelős uniós biztos szerdán. MTI 2022. november 16., 14:45 Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, mivel Bulgária, Románia és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához. Emlékeztett, noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos. HIRDETÉS Az uniós bizottság közleménye Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország bizonyította, hogy rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés szavatolásához és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásához szükséges szabályrendszerrel. Románia esetében azt írták, az ország magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén jól teljesít. Horvátországgal kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ország maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Zágráb jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek. Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben – tette hozzá az Európai Bizottság. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

Külföld (Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/aktualis/az-europai-bizottsag-szerint-bulgaria-romania-es-horvatorszag-csatlakozhat-a-schengeni-terseghez)

TALÁN MÉGIS VOLT OKUK AZ OROSZOKNAK AZ INVÁZIÓRA ?

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma közölte, hogy a harkovi, poltavai és lvovi biológiai laboratóriumok pestis és vérhassal dolgoztak."

A cselekmények elemzése a pestis, a lépfene és a brucellózis kórokozóival végzett munkát mutatja be a lvivi biológiai laboratóriumban, a diftéria, a szalmonellózis és a vérhas kórokozóival a harkovi és poltavai laboratóriumokban" - mondta.

 Minden dokumentum elérhető: (angol-magyar fordítóval)

https://web.archive.org/web/20220224094418/https://ua.usembassy.gov/embassy/kyiv/sections-offices/defense-threat-reduction-office/biological-threat-reduction-program/
<https://web.archive.org/web/20220224094418/https:/ua.usembassy.gov/embassy/kyiv/sections-offices/defense-threat-reduction-office/biological-threat-reduction-program/>

GYEK tudósítása

Korodi Attila polgármester

Dr. Dézsi Csaba megajándékozza  Csíkszereda polgármesterét a Jedlik szódás emléktárggyal.

Megtiszteltetés volt számunkra, Győrben letelepedett és immár 33 éve itt élő erdélyi körösök meghívása. Megismerkedtünk a delegáció tagjaival, és alpolgármester asszonnyal egyeztetve új lehetőségek elősegítésében tudunk majd segíteni.

A kulturális eggyüttműködés, a mikroturizmus, az ifjuság szakmai kapcsolatteremtésében, nyílnak majd új lehetőségek.

A következő lépésünk ősszel lesz, amikor az Összetartozás napján  felavatjuk a székelyföldi emlékszikla és emlékhelyet, a Győr Rózsák- parkjában.  Itt majd a csíkiek is képviseltetik magukat.

Pintye Tamás a GYEK elnöke    

Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant:

Romániának semmi joga nincs Erdélyhez

Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant. Talán-talán a háttérben így készítik fel a románokat, hogy ne csodálkozzanak túlságosan ha Erdély leválik Bukarestről? Egy román történész szerint Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.

Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája soviniszta történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi „egyesítési” népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.

A bukaresti professzor  Vesztesek és győztesek – Az első világháború újraértelmezése című esszéje abba a sorozatba tartozik, amelyben a 71 éves történész hazája történelmi mítoszaival birkózik.

Boia nem ismeretlen nálunk sem: Miért más Románia? és A Nyugat hanyatlása című kötetei magyarul is olvashatók. Mostani, a Cser Kiadónál megjelent művéből nekünk, magyaroknak több gondolat is rendkívül fontos:

1. Kifejezetten Trianonról nem állítja, hogy igazságtalan lenne – legfeljebb, hogy a magyarok igazságtalanságnak tartják. A versailles-i békerendszer szerinte „részleges igazságot szolgáltatott Európa nemzeteinek”, de ehhez „gyakran igazságtalanság kapcsolódott”.

2. Elismeri, hogy Erdélyre Romániának nem volt történelmi joga, Besszarábiával és Bukovinával ellentétben – román történész ezt ritkán fogalmazza meg ennyire élesen.

3. Az erdélyi románok jobban örültek volna az autonómiának: Románián belül is (1918 után), de korábban akár egy föderatív Habsburg-monarchiában is. Az első világháború előtt ezt akár jobban is szerethették volna, mint a Kárpátokon túli Romániával, a Regáttal való egyesülést – ezt a gondolatot a magyar szakértő, Zahorán Csaba a kötet előszavában emeli ki, mint román történész részéről ritkán megfogalmazott állítást.

4. A duális monarchián belüli erdélyi autonómiát azonban ellehetetlenítette Magyarország kiválása az Osztrák-Magyar Monarchiából 1918 őszén. Az erdélyi románok Bécs és Bukarest között még hezitáltak volna, de Budapest és Bukarest közül csak az utóbbit választhatták.

5. Erdély 1918 utáni hovatartozását nem kérdőjelezi meg. Etnikailag román többségről ír, legfeljebb a városokban említ magyar és szász erős befolyást, magas részarányt. Szerinte az elmúlt majdnem száz év alatt etnikailag egységesebbé váltak a térség nemzetállamai, így – szerinte – Románia is. (Közben a soknemzetiségű államok – Jugoszlávia és Csehszlovákia – szétestek.)

6. A gyulafehérvári román népgyűlés (az 1918. december elsejei „egyesítés”: Erdély egyesítése a Kárpátokon túli román fejedelemségekkel) nem pótolhatta a népszavazást. Boia szerint a népgyűlésen nem vettek részt a magyarok és a szászok, s a gyűlést a román hadsereg bevonulásakor tartották. Ezzel a legfőbb román nemzeti ünnephez viszonyult kritikusan.

7. A szerencsés Románia: Bukarest az antant mellé állva az első világháborúban Erdély megszerzésére tört. De ezzel lemondott az antanthoz (Oroszországhoz) tartozó Besszarábiáról. Végül az antant úgy nyert a háborúban, hogy a cári Oroszország összeomlott, így Erdély és Besszarábia, sőt Bukovina is Nagy-Románia részévé vált a két világháború között.

Dupla árulás

A korábban a központi hatalmaknak tett ígéreteikkel szemben 1916-ban ugyanis a románok megtámadták Ausztria-Magyarországot: Erdélybe törtek be. Ám gyors vereséget szenvedtek, és Bukarest a központi hatalmak uralma alá jutott. Csak Moldvában tudták tartani a franciák által újjászervezett románok az antant keleti frontjának déli szakaszát. Ott az oroszokkal együtt küzdöttek, míg 1918-ban összeomlott a cár uralma. Ekkor a románok különbékére kényszerültek Berlinnel és Béccsel. 1918-ban így voltaképpen az antantot is elárulták.

Ám a történet tovább bonyolódott: miután Oroszország összeomlott, hamarosan ugyanilyen sorsra jutott a Német Birodalom is. Az Osztrák-Magyar Monarchia pedig szinte pillanatok alatt szétesett. Ez a románok sosem látott szerencséjét hozta meg: nemcsak Erdély, hanem Besszarábia, Dél-Dobrudzsa és Bukovina is az övék lett. Ez azonban nehezen igazolható történelmi érvekkel.

Boia itt teszi a bevezetőben ismertetett fontos megjegyzését: Romániának nem volt történelmi joga Erdélyre, hiszen Besszarábia valóban 1812-ig román fennhatóság alatt állt, Erdély viszont sosem képezte a román fejedelemségek részét.

Meg kell azért jegyeznünk, hogy Besszarábiát a cári Oroszország összeomlása miatt Románia már 1918 elején megszerezte a Német Birodalommal és Ausztria-Magyarországgal kötött különbékében – erről Szász Zoltán ír az Erdély története című sorozatban.

Versailles 1920 (Fotó: AFP / Roger-Viollet)            

A TEMESVÁRI ÚJ EZREDÉV REFORMÁTUS KÖZPONT ORGONÁJA

Simó Helga

„A Makovecz-stílus kötelez” – Gazda István lelkész a temesvári Új Ezredév Református Központ elkészült orgonájáról.

Makovecz Imre építészete kötelezett egy gyönyörű, grandiózus orgona megépítésére – idézte fel a Krónikának Gazda István lelkipásztor annak kapcsán, hogy elkészült a temesvári Új Ezredév Református Központ szűk másfél éve felavatott templomának csodálatos hangszere. A lelkész a még zajló munkálatok állásáról is beszámolt lapunknak. „A Makovecz-stílus kötelez” – Gazda István lelkész a temesvári Új Ezredév Református Központ elkészült orgonájáról A Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona.

Gazda István lelkipásztorral a hangszerek királynőjéről, a további munkálatokról, a koronavírus miatti kihívásokról beszélgettünk, valamint az egyházi élet és művészet kapcsolatáról, amelyet szorosabbra kíván fűzni a kulturális központ égisze alatt. Amint arról beszámoltunk, az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján, 2019. december 15-én avatták fel Temesváron a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét. A huszonegy éve elkezdett építkezés a magyar állam 2017-ben nyújtott támogatása révén kapott lendületet. A három kupolából, két toronyból és két épületszárnyból álló épületegyüttes felépítését az első Orbán-kormány 40 millió forinttal támogatta, 2017-ben pedig 1,4 milliárd forintos támogatást nyújtott az építkezés folytatásához, amelyet több nyertes európai uniós pályázat is segített. A munkálatok azóta is zajlanak a központban.

Áprilisban megszólalt az orgona Gazda István a Krónika kérdésére elmondta, hogy az orgonaépítés gondolata a templomépítéssel együtt született. Kezdetektől az a vágy vezérelt, hogy ha a templom egyszer elkészül, akkor egy orgona is legyen benne, hiszen a belső tér, Makovecz Imre építészete kötelezett egy gyönyörű, grandiózus orgona megépítésére” – emlékezett vissza a kezdetekre a lelkipásztor. Gazda István: kezdetektől az a vágy vezérelt, hogy ha a templom egyszer elkészül, akkor egy orgona is legyen benne.

Azt is elmondta, hogy kezdetben három erdélyi mesterrel vették fel a kapcsolatot, és végül a Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona. A mechanikus azt jelenti, hogy a régi barokk orgonák technikai követelményei szerint épült, azonban ábrázolását tekintve nem barokk, hanem pneumatikus, amely a 19. század elejétől majdnem teljesen felváltotta a barokk típusút. „A mi orgonáink Erdélyben nagyrészt ez utóbbi módszer szerint készültek. Ez a mechanikus orgona azonban sokkal jobb, ugyanis a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak. Ezen felül még a karbantartása is sokkal könnyebb, így sokkal időtállóbb az ilyen orgona” – magyarázta Gazda István. Már 2017 végén megkötötték a szerződést a csíkszentsimoni műhellyel, és tavaly karácsonyra kellett volna elkészülnie az eredeti tervek szerint, azonban a járvány számos akadályt gördített a munkálatok útjába. Bezártak a különböző gyárak, az alkatrészek beszerzése nehezebbé vált. Éppen ezért késett az orgonakészítés, és így április közepén vették át, 20-án pedig teljes pompájában szólalt meg az orgona. Bakos Mihály Károly, a csíkszeredai katolikus Makovecz-templom kántora végezte az orgona intonálását, behangolását, vasárnaponként pedig Ciurtin Viorel játszik a hangszeren. A mechanikus orgonában a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak.

„A kántorunk, Ciurtin Viorel, akinek az édesanyja magyar, nemcsak orgonán játszik, hanem magyarul is énekel, és ez egy csodálatos dolog. Ráadásul ő egy magán zeneiskolát is alapított, és elkezdte a zeneoktatást. Ebben a vírushelyzet megakadályozza jelenleg, de mihamarabb szeretné folytatni ezt a tevékenységet. Ezen kívül a gyülekezetben is végez zeneoktatást. A célja egy ifjúsági zenekar létrehozása, elhozza hozzánk időnként az iskolájának a diákjait is” – ismertette a lelkész. A munkálatokat első sorban a Bethlen Gábor Alap támogatta, ezen kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről is kaptak támogatást a templomépítésre, így többek között az orgona építésére is. A lelkipásztor azonban külön kiemelte híveiket, hiszen ők is nagyon szépen adakoznak, támogatják a munkálatokat, úgyhogy az ő hozzájárulásuk is jelentős. Ezután sem állnak le a munkálatok A lelkipásztor úgy ítéli meg, hogy a munkálatok rendjén haladnak, hiszen ezzel az orgonával maga a templom épülete kívül-belül teljesen elkészült. A két toronnyal vannak még tennivalók. A napokban befejeződik azok lépcsőházának a burkolása. Hátra van még, a szárnyelemeknek a tornyokra való felszerelése, ami egy nagyon nehéz munka.

A munkával megbízott statikus, Nagy-György Tamás, aki egyben a Temesvári Műszaki Egyetem statika tanszékének a professzora is, hatalmas kihívás előtt áll, hiszen egyetlen eddig épült Makovecz-templomon sincsenek akkora tornyok, mint a temesvárin. Ráadásul ez a templom a Béga folyó mellett épült, amely nagyon huzatos hely. A hatalmas, több tollból összeillesztett szárnyak közül a legmagasabb több mint 16 méter hosszú. Kihívást jelent, hogy úgy tervezze meg és készítse el azokat a szárnyakat, hogy azok bármilyen szélsőséges időjárásnak, szélnek, viharnak, bárminek ellen tudjanak állni. Emiatt nagyon megkésett a szárnyak tervezése és kivitelezése. Azonban most már ebben a hónapban legalább az egyik toronyra felszerelik a szárnyelemeket, amely nagyon látványos munkálatnak ígérkezik” – részletezte a lelkipásztor. Ezen kívül készül egy konferenciaépület is, amelyet jövő márciusáig kellene befejezniük. Jóval nagyobb, mint a már meglévő kamaraépület. Ennek az alagsorában egy magyar éttermet terveznek. A vendéglő fölött, a földszinten kap majd helyet egy nagy kupola, amely maga a konferenciaterem lesz. Ez mintegy 130–150 ember számára biztosítana helyet, amelyben minden technikai követelménynek megfelel, amely egy mai korhoz illő konferenciaterem felszereltsége igényel.

Új Ezredév Református Központ A központ terveit Makovecz Imre készítette még a 90-es években. A funkcionalitás terén sajnos az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Emiatt rengeteget próbálkoztak, fáradoztak, egy helyben topogtak. A célom az volt, hogy az épületben valahogy összehozzam, közelítsem egymáshoz újból a hitéletet és a kultúrát, amelyek idők során sajnos eltávolodtak egymástól. A kultúrának a teljességét igyekeztem felkarolni. A képzőművészetet, a zenét – külön kamarakoncert-termünk van zongorával felszerelve, ott van az orgona, szimfonikus zenekarnak is tudunk helyet adni – ezen kívül a gasztronómia is egy fontos alkotóelem, illetve a tudományos élet” – fejtette ki Gazda István. Szerinte valamikor a művészetek a hitélet szolgálói voltak, de különváltak az idők során, és habár nem biztos, hogy rossz, hogy ezek az ágak szétváltak, de mégsem kellene idegenek legyenek egymástól. Nem szeretnék, ha bárki lemaradna az orgonaavató ünnepségről Gazda István kiemelte, hogy a járványhelyzetben minden vasárnap élőben közvetítik az istentiszteletet, illetve hogy ezekben az időkben rengeteg online felvétel is készült a központban. „A templomunk és a kamarakoncert-termünk egyaránt ragyogó akusztikával rendelkezik. Éppen ezért a zenészek rendszeresen keresik a kapcsolatot velünk, mert nálunk nagyon jó minőségű hangfelvételeket lehet készíteni. Káprázatos belső tereink vannak, amelyek építészetileg is korszerűek, többek között van például padlófűtés is. Ez is meghatározza a népszerűségünk” – fejtette ki a lelkipásztor.

Új Ezredév Református Központ Véleménye szerint határozottan mondható, hogy többen látogatják az istentiszteleteket, mióta megépült és megnyílt az új templom, az új központ, azonban nem tud egyértelmű párhuzamot vonni a koronavírusjárvány kitörése miatt. „2019. december 15-én avattuk fel a templomot, következő év márciusában azonban jött a vírus, leállt minden. Nekünk alig volt három hónapunk, és azalatt a három hónap alatt a vírus miatt úgy éreztük, hogy jelentősen megnövekedett a templomlátogatók száma, de nem volt elég időnk. Mindent be kellett zárni, és online közvetítettük az istentiszteleteinket” – magyarázta Gazda István, aki reméli, hogy a vírus lejártával a templomavatás után tapasztalt tendencia folytatódni, erősödni fog, és, nőni fog a gyülekezetük. Ennek érdekében igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni. Beszámolt arról is, hogy terveznek egy orgonaavató ünnepséget, amelyen méltóképpen felavathatják a hangszert. Azonban ezzel várnak a megfelelő pillanatra. Amikor az orgona építésének a gondolatával foglalkozni kezdtek, lévén, hogy nem szakemberek, mindenféle fogódzók nélkül indultak el, akkor találtak rá az Erdélyből kitelepült, ma a magyarországi Nagykőrösön élő Dávid István orgonaművészre.

„Őt szeretnénk meghívni az orgona avatására. De úgy gondoltuk, annak érdekében, hogy ne kelljen korlátozásokat alkalmazni a nézőkre vonatkozóan, és azok jöjjenek el meghallgatni az orgonát, akik szeretnék, ez valamikor szeptemberben történne meg. Persze addig az istentiszteleteket ékesíti az orgonaszó” – részletezte a lelkipásztor. Hozzátette, hogy habár lenne igény rá, nagyobb orgonakoncerteket addig nem szerveznek, hiszen az tisztességtelen lenne a mesterrel szemben is. Most várnak, hogy túl legyenek a járványon, hogy könnyebb legyen a mozgás országhatárokon keresztül is. A pozitívuma ennek a várakozásnak az, hogy addigra a templom, a tornyokkal együtt teljesen elkészül.

forrás: Krónika-online

Új bizonyítékok a hun–magyar kapcsolatokra

Nemzetközi eredmények erősítik a két éve működő intézet őstörténeti téziseit

A Human Genetics nemzetközi tudományos folyóiratban a vaskori ázsiai hunok genetikáját vizsgáló publikáció szerzőinek megállapítása alapján az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal – tudatta a Magyarságkutató Intézet kedden az MTI-vel.

A közlemény a július 30-án megjelent tanulmány kapcsán kiemelte, hogy a nemzetközi eredmények erősítik a Magyarságkutató Intézet kutatóinak téziseit. A részletekről közölték, hogy a publikációt jegyző Christine Keyser és kutatótársai 52 csontmaradványt vizsgáltak a Közép-Mongóliában feltárt Tamir Ulaan Khoshuu temetőből. A temetőt – folytatták – az ázsiai hun korban használták Krisztus születésének ideje környékén. A publikációban a genetikusok leírják a temetőben kimutatható rokoni viszonyokat, amelyekből a társadalmi szerveződésekre következtetnek – ismertette a Magyarságkutató.

A kommüniké szerint a szerzők kutatásukat kiterjesztik arra, hogy az ázsiai hun minták, mely más archaikus mintákkal mutatnak genetikai kapcsolatot. „Az adatbázisban való keresés alapján közös férfi ágú haplotípust írnak le két ázsiai hun minta és III. Béla (1172–1196) örökítőanyagával” – írták.

Mint hozzátették, két másik ázsiai hun lelet a székesfehérvári bazilikában feltárt II/54 jelzésű mintával mutat genetikai kapcsolatot. Négy ázsiai hun minta esetében a honfoglaláskori magyarokkal mutatnak ki hasonló haplotípust a szerzők.

Ezek alapján a szerzők kiemelik – hívta fel a figyelmet a Magyarságkutató Intézet –, hogy az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal.

A Neparáczki Endre és munkatársai által korábban kimutatott hun, avar, honfoglaló magyar férfi ágú genetikai vonal nagy valószínűséggel az ázsiai hunokra vezethető vissza.

A közlemény megállapította, hogy ezen adatok megerősítik a 18. század óta vitatott tézist, miszerint az európai hunok az ázsiai hunok leszármazottjai. Tehát néhány ázsiai hun apai és anyai vonal is visszavezethető egy közös ősre, amely megtalálható az európai hunokban, az avarokban, a mongolokban, a honfoglaló magyarokban és a Turul-dinasztiában (Árpád-házi dinasztiában).

„Ez a megállapítás támogatja, hogy ezen népeknek közös szkíta–szibériai őseik lehettek” – zárták közleményüket. (magyarszo.rs/hu)

* * * * * * * * *