Öltönyös világ avagy, miért is tartunk itt?
Volt egyszer egy pásztor, aki egy magányos helyen a juhait legeltette. Egyik nap megáll mellette egy vadonatúj metálszürke Audi. A vezetője egy Armani öltönyös, magabiztos fiatalember. Megkérdezi a pásztort:
-
Ha megmondom magának, hogy hány juha van, nekem ad egyet? A pásztor
ránéz a fiatalemberre, aztán a békésen legelésző nyájra, és nyugodtan
azt mondja: - Rendben.
A
fiatalember odamegy az Audihoz, összeköti a mobiltelefonját a
notebookjával, az Interneten felmegy a NASA oldalára, GPS
helymeghatározójának segítségével letölti egy megfigyelő műhold képeit a
környékről, megnyit egy adatbankot, egy szkennelő-programmal,
összeszámolja a juhokat, majd egy 15 oldalas jelentésben kinyomtatja,
aztán odafordul a pásztorhoz, és azt mondja:
- Pontosan 87 juha van itt a környéken.
- Igaza van, - válaszolja a pásztor. - Válasszon ki egy juhot magának.
A
fiatalember kiválaszt egy nem túl nagy, de szép bundájút, beteszi az
Audi csomagtartójába. A pásztor ránéz, egy kicsit gondolkozik, aztán
megszólal:
- Ha megmondom magának, hogy mi a foglalkozása, visszaadja?
A fiatalember nagyképűen rábólint. A pásztor erre azt mondja:
- Maga menedzser.
- Honnan jött rá? - kérdezi az.
-
Nem volt nehéz. - feleli a pásztor - Először is: idejön anélkül, hogy
bárki is hívta volna. Másodszor: egy juhot akart fizetségül, hogy
megmondja nekem azt, amit úgyis tudtam. Harmadszor: fogalma sincs arról,
amivel én foglalkozom. Úgyhogy most adja szépen vissza a pulikutyát!