Újabb szakaszába ért a nemzeti régiók polgári kezdeményezés

Az Európai Bizottság 2025. március 25-én, brüsszeli székházában, zárt ülésen hallgatta meg a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezésről. A Bizottság részéről Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, a kohéziós és régiós politika biztosa, valamint Peter Berkowitz, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatója és munkatársaik voltak jelen. A kezdeményezés képviseletében részt vett a meghallgatáson Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila külügyi megbízott, valamint László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője. 

Az Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a meghallgatás során válaszolt a Bizottság kérdéseire és ismételten felhívta figyelmüket arra, hogy a jelenlegi uniós fejlesztéspolitika hiányosságai miatt Székelyföldet és más nemzeti régiókat hátrányos gazdasági megkülönböztetés ér. Nyomatékosították, hogy a valós probléma orvoslását kérő kezdeményezéshez több mint egymillió európai polgár adta aláírását, amely tárgyát tekintve egyértelműen az unió jogalkotási hatáskörébe tartozik. Végezetül arról biztosították az Európai Bizottság jelen lévő tisztviselőit, hogy készek további segítséget nyújtani és partnerként együttműködni annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően tudja megalkotni a nemzeti régiókra vonatkozó jogszabályt.

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége átadta a Bizottságnak azokat a beavatkozási kérelmeket, amelyeket a nyilvántartásért folytatott per során nyújtott be Kovászna Megye Tanácsa, a felvidéki Debrőd község, a Breton Kulturális Intézet (Bretagne Réunie) és a Baszk Nemzeti Párt. Akkor ezeket a beavatkozási kérelmeket vizsgálat nélkül utasította el az alapfokon eljáró Törvényszék azzal az indoklással, hogy a felsoroltak nem minősíthetők érdekeltnek a perben. Ez a „hipotetikus érdekeltség” csak akkor következne be, ha a kezdeményezést bejegyeznék, a szükséges aláírásokat összegyűjtenék, az unió pedig a kezdeményezést sikeresnek nyilvánítaná és elkezdődhetne a jogalkotási folyamat. A szervezők szerint ez a pillanat elérkezett, és kérték a Bizottságot, hogy a több mint tíz éve beterjesztett beavatkozási kérelmeket, az abba foglalt adatokat, térképeket, gazdasági mutatókat vizsgálja meg.

Pozitív előjelnek tekinthető, hogy az Európai Bizottság – mely korábban éveken át akadályozta az aláírásgyűjtés elindítását – most konstruktívan állt a párbeszédhez. A felek egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés céljai az unió kohéziós politikájára vonatkoznak, így indokolatlan és nem kívánatos annak „kisebbségi keretezést” adni. Ez is jelzi, hogy a szervezők valódi áttörést értek el azzal, hogy az Európai Unió Bírósága – a Bizottság ellen öt éve megnyert perükben – egyértelműen az unió kohéziós politikájának rendszerében helyezte el a „nemzeti régiók” fogalmát.

A Székely Nemzeti Tanács és európai szövetségesei által megalkotott polgári kezdeményezés tovább folytatja útját. Néhány héten belül az Európai Parlament előtti meghallgatásra kerül majd sor, ezért a brüsszeli út során a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége Európai Parlamenti képviselőkkel is találkozott, többek között Gál Kingával, a Fidesz, illetve Oihane Agirregoitia Martínezzel, a Baszk Nemzeti Párt képviselőjével.

A hatályos jogszabályok értelmében a Bizottságnak 2025. szeptember 4-éig közleményben kell ismertetnie az európai nyilvánossággal a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, adott esetben a tervezett intézkedéseket.                                                                                                  

                                                                                                                    A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

A fotón jobbról balra: László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője, Izsák Balázs SZNT elnök, Raffaele Fitto, az Európai Bizottság alelnöke, a kohéziós politikáert felelős biztos, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja

A Székely Szabadság Napján ismét korlátozzák a szólásszabadságot

            A tavalyi gyakorlatnak megfelelően az idén sem hívták meg a láttamozó bizottság ülésére a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi szervezőit. A Soós Zoltán polgármester által összehívott bizottság önhatalmúlag, a gyülekezési jog megsértésével olyan elemeit változtatta meg a felvonulásnak, amelyek a szólás szabadságának korlátozását jelenti. Az előzetes bejelentésben „felvonulás” szerepel (románul: marș), míg ezt a láttamozó bizottság „tömegoszlásra” (románul: defluire) változtatta, ami azt jelenti, hogy ismét felszorítanak bennünket a járdára. A döntést egyértelművé tették, hiszen fel is tüntetik, hogy a „tömegoszlás” a járdán fog történni.

            Hosszú éveken keresztül az volt a gyakorlat, hogy a helyszínen születik egy közös döntés a felvonulás módját illetően a szervezők és a hatóságok között a résztvevők számától függően. Ennek megfelelően éveken keresztül az úttesten vonultunk, magasba emelve a jelszavainkat, kifeszítve a molinóinkat, amelyek a felvonulás célját jelölték meg. A hatóságoknak kötelessége biztosítani a felvonulók biztonságát, kötelező módon el kell választani a járdán közlekedő gyalogosoktól, enélkül minden veszélyért a polgármestert és a hatóságokat terheli a felelősség.

            Magát a felvonulást a szervezők tiltakozásnak szánták a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási átszervezés fenyegetése ellen. Egyértelmű, hogy többek között a tiltakozás célja késztette Marosvásárhely polgármesterét és a hatóságokat, hogy a résztvevők szólásszabadságát korlátozzák.

            Mindezek ellenére arra kérjük a marosvásárhelyieket, a székelyföldieket, hogy minél nagyobb számban jöjjenek március 10-én, 16 órakor a Székely Vértanúk Emlékművéhez, hogy emlékezzünk vértanuinkra és tiltakozzunk együtt a fenyegető, Székelyföld számára hátrányos közigazgatási átszervezés és a szólásszabadság korlátozása ellen. Válaszolnunk kell arra a kérdésre is: mit várhat a polgári kezdeményezésünk Brüsszeltől, ha az általunk választott magyar polgármester korlátozza jogainkat?

  Izsák Balázs   a Székely Nemzeti Tanács elnöke

„Rendet, igazit, vagy belevész a világ...”

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

A székely vértanúk emléknapja, március 10-e 2012-től a Székely Szabadság Napja. Egy eszményt ünneplünk ezen a napon, a szabadság eszményét, amely közösségformáló és közösséget megőrző erő, mert csak az a közösség képes fennmaradni, amelyiknek van várni valója a jövőtől. A szabadság gondolata forrása a cselekvésnek, és egyetlen kerete a létnek, amely a kisebbségi sorsot elviselhetővé teszi.

Gyülekezzünk Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél március 10-én, 16 órakor ezernyi székely zászlóval, autonómiát követelő feliratokkal, a székely falvakat és városokat jelző táblákkal. Legyünk annyian, hogy ne szoríthassanak fel minket a járdára, legyünk annyian, hogy visszariasszuk a közigazgatási átszervezés tervezőit Székelyföld feldarabolásától vagy beolvasztásától, legyünk annyian, hogy nyomatékot tudjunk adni a jelmondatnak: Székelyföld egy és oszthatatlan!

Székelyföld területi autonómiája elengedhetetlen része annak a rendnek, amelyet Romániában akarunk. A béke és a biztonság épülhet a szubszidiaritás elvére az egész világban. Illyés Gyulát idézve mondhatjuk ki, amit akarunk: 

"rendet, igazit, vagy belevész a világ..."

  Izsák Balázs     a Székely Nemzeti Tanács elnöke                

A székely nemzeti ellenállásra emlékezünk Marosvásárhelyen

A Székely Nemzeti Tanács 2013-tól kezdve Marosvásárhelyen is megszervezi a madéfalvi megemlékezést. Székelyföld fővárosában a megemlékezésnek évről évre az a célja, hogy a jelentős, máig ható történelmi időszakra való emlékezést kiemelje a helyi események sorából, felhívja a figyelmet arra, hogy a megtorlás előtti időszak a székely nemzeti ellenállás két esztendeje volt.

A madéfalvi vérengzés az előzményekkel és a következményekkel együtt olyan történelmi esemény volt, amely a legjobban Egyed Ákos akadémikus szavaival összegezhető: „A székelység kemény katonai küzdelme 1762-63-ban egészében véve szabadságharcnak minősül, történelmi tett volt, amelynek emléke mélyen bevésődött a székelység történeti tudatába.”

A marosvásárhelyi megemlékezést a Bekecs Táncszínház és a Tokos zenekar fogja emlékezetessé tenni január 7-én, a Kultúrpalota nagytermében, 19 órai kezdettel. A belépés díjtalan.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Szavazzunk felelősen, szavazzunk a jövőnkre!

Közismert, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai párt, nem állít jelölteket a választásokon, egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, és mindennapos tevékenységében következetesen vállalt elvek és értékek vezérlik. Amikor ezek az elvek és értékek veszélybe kerülnek, akkor erkölcsi kötelességünk megszólalni. Most ez a helyzet.

Romániának nincs és nem is volt egy demokráciának elkötelezett szavazóbázisa. Áttekinthetetlen, zavaros közélet, manipulálható, frusztrált tömeg, ez határozta meg a román közigazgatás alá került magyarság életét az elmúlt száz évben. Ilyen körülmények között kérjük az erdélyi magyar nemzeti közösséget, hogy december elsején szavazzon mindenki a magyar összefogás jelöltlistájára, az RMDSZ jelképe alatt. A Székely Nemzeti Tanács kitűzött céljait akkor tudja elérni, ha a román törvényhozásban és kormányban, de nyilván az erdélyi önkormányzatokban, egyházakban és civil társadalomban legyenek olyan személyiségek, akik értik a céljainkat, érzik és értékelik azok súlyát.

            Nem közömbös a székelység számára, hogy ki lesz Románia új államfője. Minden magyar szavazónak tudnia kell, hogy Călin Georgescu elnökjelölt elővette máris a „magyar kártyát”, és a Ceaușescu-korszakból megszokott hamis történelmi érvekkel uszít a magyarok ellen. Sem a vasgárda kultusza és semmilyen téveszme nem tartozik azoknak az értékeknek a köréhez, amely a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit megalapozza. Számos megtévesztő megjegyzés, ismertetés jelent meg Călin Georgescuról az utóbbi pár napban, de mindenkinek tudnia kell, hogy ugyanoda tartozik ő is, ahová az AUR, a Nagy Románia Párt, a PUNR, vagy név szerint George Simion, Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar, egyetlen szóba sűrítve: a Vasgárda.

Autonómia nélkül nincs jövő!

Felhívás Székelyföld és a nagyvilág magyar közösségeihez

Közös imával forduljunk a legfelső hatalomhoz, a történelem urához Székelyföld autonómiájáért 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt vázolt egy olyan jövőképet a székelység elé, amely képes megtartani a szülőföldjén, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva a régió határain belül élő állampolgároknak, egy olyan jövőképet, amelyért küzdeni érdemes.

Székelyföld Autonómiájának Napján, 17.30 órakor lobbanjanak fel a szabadság őrtüzei, hirdetvén az egész világnak, támogatni csak a békés törekvéseket érdemes! Figyelmeztető jelzőtűz legyen minden Székelyföldön megrakott máglya, hogy békés eszközökkel, a jog és a demokrácia útján haladva a székelység példát mutat a világnak, hogy miként kell megőrizni a békét és a biztonságot. Abban a pillanatban lesz esélye minden háborús konfliktus megelőzésének, amikor a nemzetközi közösség felfigyel a székelyek törekvéseinek békés jellegére.

A gyülekezetek lelkészeit arra kérjük, hogy a vasárnapi misén, illetve istentiszteleten beszéljenek az autonómia jelentőségéről, arról, hogy a székelyek békés úton kívánják megteremteni az önrendelkezést, keresztényi példát mutatva más közösségeknek is.

Erdélyben és szerte a Kárpát medencében, de mindenhol, ahol magyarok élnek, ahogy az elmúlt években, fellobbannak a szolidaritás őrtüzei, emlékeztetve arra, hogy – amint az idei esemény jelmondata hirdeti – Autonómia nélkül nincs jövő! Amikor kimondjuk ezt a jelmondatot, akkor emberhez méltó jövőt kívánunk a gyermekeinknek, unokáinknak, hogy ne legyen senki másodrendű állampolgár Székelyföldön, és az emberi élet, a szabadság és a méltóság megbecsülése legyen a legnagyobb közösségi érték.

Izsák Balázs,    A Székely Nemzeti Tanács elnöke            

                 Marosvásárhely, 2024. október 9.

A Székely Nemzeti Tanács küldöttségét fogadták a Katalán Nemzetgyűlés vezetői

            A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a mai napon találkozott a Katalán Nemzetgyűlés (Assemblea Nacional Catalana – ANC) vezetőivel. A szervezet elnöke, Lluís Llach és külpolitikáért felelős tisztségviselője, Jaume Bardolet, valamint Núria Falcó, az ANC nemzetközi szóvivője, barcelonai székházukban fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Dr. Dabis Attila külügyi megbízottat és László György jegyzőt.

            A Székely Nemzeti Tanács külpolitikájában jelentős helyet foglal el a katalán önrendelkezési törekvést képviselő szervezetekkel ápolt kapcsolat. Első ízben 2012-ben, Barcelonában az akkori katalán vezetőkkel volt több találkozó. Ezt követően, 2021-ben Carles Puigdemont fogadta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét Brüsszel mellett, Waterlooban, a Katalán Köztársaság Házában, majd 2022-ben ugyancsak az ANC tisztviselői fogadták Dabis Attilát, illetve mutatták be több releváns katalán tisztségviselőnek, első sorban parlamenti képviselőknek.

            A Katalán Nemzetgyűlés az a civil szervezet, amely évről évre, szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén megszervezi a függetlenségpárti demonstrációt. Érdemes tudni, hogy ez a szervezet nemcsak az önrendelkezéssel kapcsolatos párbeszédet elutasító madridi politikai erőkkel szemben fogalmaz meg kritikus álláspontot, hanem azon katalán pártokkal szemben is, melyek kompromisszumok mentén eltávolodtak az önrendelkezés útjától.

            A Székely Nemzeti Tanács felhívta katalán szövetségesei figyelmét a nemzeti régiók polgári kezdeményezés közelgő beterjesztésére, amelynek eddigi sikerében a katalánok fontos szerepet játszottak. Maga a beterjesztés ismételten ráirányíthatja a figyelmet az önálló állammal nem rendelkező európai nemzetekre, a nemzeti régiókra. Minden ezzel kapcsolatos tevékenység erősíti a székelyek és a katalánok közötti kapcsolatot, és mozgósíthatja Európa-szerte a hasonló helyzetben lévő népek és régiók közösségeit.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

A román kormány válaszolt a Székely Szabadság Napjának beadványára

            2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttattunk Románia kormányához. Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.

           A Székely Nemzeti Tanács elnökéhez címzett levél egy rövid felvezetés után négy pontba foglalja Románia Kormányának elutasító álláspontját Székelyföld autonómiájával szemben. A három oldal terjedelmű levél számos olyan megállapítást tartalmaz, amely nem illik bele Románia vállalt kötelezettségeibe, és nincs tekintettel a társadalmi-történelmi valóságra. Ugyanakkor üdvözöljük azt az egyébként minden alkalommal elvárható demokratikus gyakorlatot, amely révén először történik meg, hogy a Székely Szabadság Napjának kiálltványára érdemi válasz érkezik az állami intézmények valamelyikétől.

            A válaszlevélre alapos elemzés és szakmai konzultáció után fogunk reagálni, amelyet a kövélemény és a nemzetközi intézmények figyelmébe is ajánlunk.

                                  A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata                                                Sepsiszentgyörgy, 2024. június 19.

A román csendőrség nem helyettesítheti az állam intézményeit!

            A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a napot és a hozzá kötődő eseményeket tekintik a román hatóságok az egyetlen olyan alkalomnak, amelynek jelentősége, súlya van a romániai magyar nemzeti közösség jogköveteléseinek szempontjából. Hiszen ez volt az a rendezvény, amelyet tiltottak, üldöztek, büntettek, vagy különböző mondvacsinált kifogásokkal próbálták korlátok közé szorítani. Éveken keresztül jogorvoslati perek hosszú sora kísérte a szervezők munkáját. 2017-ben úgy tűnt, hogy a sorozatosan pert vesztő hatóságok tanultak a sikeres jogorvoslati eljárásokból, és ezután nem fogják sérteni a Székely Szabadság Napján felvonulók alapvető emberi jogait.

            Ezzel szemben 2023. március 16-án, hosszú szünet után ismét megpróbálkoztak egy büntetéssel, egy törvényességet semmibe vevő indoklásra alapozva. A Székely Nemzeti Tanács elnökére kirótt büntetést a Marosvásárhelyi Bíróság 2023. december 28-i ítéletében érvénytelenítette, és ez az ítélet mára jogerőre emelkedett. Az ítélet legfontosabb része az indoklás azon bekezdése, amely figyelmezteti a csendőrséget, mennyire veszélyes az a megközelítése, hogy jogában áll önhatalmúlag intézkedni bármilyen rendezvénnyel szemben, amelyet ő maga ítél törvénytelennek. A bíróság szerint ez azt jelenti, hogy a román csendőrség feljogosítva érzi magát arra, hogy az állam bármelyik hatóságának helyébe lépjen, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezek törvénytelen intézkedéseket hoztak. Vagyis egyértelmű, hogy a bíróság a jogállam intézményeit védi a csendőrségi túlkapásokkal szemben.

            Egy jogállamban az sem képzelhető el, hogy egy polgármesteri hivatal a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot ismételten olyan érvekkel korlátozzon, amelyek korábban elbuktak egy jogorvoslati eljárás során. Pedig idén ez történt Marosvásárhelyen, és ezért a Székely Szabadság Napjának szervezői előzetes panasszal éltek Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben, amely kötelező előfeltétele egy közigazgatási pernek. Hiszen a szervezők előzetes bejelentésére a Soós Zoltán polgármester által aláírt és kiadott válaszlevél nem minősíthető másként, mint az évekkel korábban, Dorin Florea által kiadott jogkorlátozó zaklatás.

            A törtvénytelen akadályoztatás azonban nem tántoríthat el attól, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt március 10-én Marosvásárhelyen a megemlékezésen és a tiltakozó felvonuláson. Hiszen évről évre van üzenni valónk a román fővárosba, Románia kormányának és parlamentjének. Adjunk nyomatékot autonómiaköveteléseinknek, legyünk minél többen, korlátozásokkal vagy anélkül, az úttesten vagy a járdán, méltósággal vonuljunk fel Székelyföld fővárosában!

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata               

A Székely Nemzeti Tanács két évtizede

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.

A Székely Nemzeti Tanács honlapján olvasható kronológia húsz esztendő ezer eseményét vázolja. Vannak közöttük kiemelten fontosak is, mint Székelyföld autonómiastatútumának megalkotása és több ízben való beterjesztése Románia Parlamentje elé, a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés, illetve a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés, az autonómia mellett megszervezett népszavazás elindítása és eredményhirdetése, a Székelyek Nagy Menetelése, a Székely Szabadság Napja, Székelyföld Autonómiájának Napja és a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tízéves küzdelmének mérföldkövei.

Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy legközelebbi szövetségesünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén húszéves jubileumát ünnepli. Mindkettőt az erdélyi magyar nemzeti közösség és ezen belül a székelység autonómiaigénye hozta létre, és mindkettőnek a távlatait ez határozza meg.

Sokan kérdezik, és nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy milyen hosszú két évtized? Történelmi távlatban kevés, egy ember életében sok. Felnőtté váltak, akik akkor gyermekek voltak, megöregedtek a tettre kész emberek, és elmentek közülünk örökre, akik remélték, hogy megérik legalább a szabadság kezdetét Székelyföldön. Erről is kell beszélni. De arról is, hogy Skóciának három évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy Edinbourgh-ban újra működjön a skót parlament. Bizakodva abban, hogy nekünk nem kell három évszázadot várni a székely parlament megalakulásáig, de ugyanakkor bízva abban is, hogy az a szívós kitartás, amely a skótokban élt, az bennünk is megvan, folytatjuk a küzdelmet!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke